Ami a kamrában van tésztasaláta

Egy másik slágerünk receptje következik Péter kedvéért. Nagy előnye, hogy egyszerűbb, és gyorsabban kész, mint a spenótmártás. Amikor kitaláltam ezt a salátát a menübe, István akkortájt került hozzánk még csak kóstolgattuk egymást. A papíron csak ez állt: spagettisaláta petrezselyemmel és zöldborsóval közelebbi utasítás nélkül és ebből született az, amit mindnyájan nagyon szerettünk. Egy ilyenfajta salátába belekerülhet minden, ami éppen otthon van, csak az alkotórészek ne üssék egymás ízét, a sok zöldfűszer pedig biztosan bármilyen egyveleget feldob. A miénkbe került:

spagetti,
zöldborsó,
kaliforniai paprika apróra kockázva,
olajbogyó apróra vágva,
sok petrezselyem aprítva,
talán bazsalikom is, de erre nem esküszöm meg
fokhagyma reszelve a vinaigrette-be
a tetejére parmezán zöldséghámozóval vékonyra szeletelve

1. A spagettit forró sós vízben megfőzzük, egy kicsit hamarabb leszűrjük, mint az utasítás írja, mert a szaftból is magába fog szívni, és attól még puhul.
2. Leszűrjük, kiterítjük egy tálcára, hogy gyorsan hűljön ki.
3. A zöldborsót forrásban lévő vízben puhára főzzük (a fagyasztottnak nem kell sok idő), majd leszűrjük, hűlni hagyjuk.
4. A vinaigrette-hez egy befőttesüvegbe öntünk pár e.k fehérborecetet, ez adja meg a saláta frissességét, sót, borsot, mehet egy pici porcukor is a savasság enyhítésére, majd jöhet a jó minőségű extraszűz olivaolaj és a fokhagyma. Az üveget jól becsavarom és mixer módjára turbófokozaton összerázom. Ettől lesz a saláta csúszós, nem száraz. Arányokat kóstolással lőjük be, de mindig sokkal több az olívaolaj, mint az ecet.
5. A borsót és minden mást, a zöldfűszereket is, apróra vágva egy tálba tesszük és összekeverjük a vinaigrette-tel.
6. Tetejére parmezánt rakunk.