ezért utálja a szakácskönyveket, mert ilyen baromságokat etetnek a háziasszonyokkal (velem pl), mert az otthoni kosztban minden elmegy. Ugyanígy kiakadt a pirospaprikától, hogy miért kell minden magyarnak pirospaprikát rakni az ételbe "csak hogy színe legyen", amikor a cukkini akkor jó, ha roppanós, azt a saját íze miatt esszük, nem a fűszerekért. Nem tudtam ellentmondani neki, valóban, mi úgyis szerettük, de az ő verziója nyilvánvalóan jobb lett.
Szóval nagyvonalakban a cukkinifőzelékünk titka:
1. Megmosunk és felkockázunk annyi cukkinit, amennyiből a főzeléket szeretnénk, a végeit kidobjuk, azok keserűek lehetnek. NEM KELL HÁMOZNI! Próbáljunk kicsi, kemény cukkiniket választani, ez a zöldség nem a minél nagyobb, annál jobb fajtába tartozik.
2. Forró serpenyőben egy kis olívaolajon adagonként pirítsuk meg a cukkinikockákat, ha már szép aranybarnák, ki is lehet venni. Tegyük félre őket.
3. Csináljuk meg a főzelék mártását: főzzünk fel kb 0,5 l (1 kg cukkinihez) zöldséglét (kockából is lehet jobb híján) egy kis tejjel, tegyünk bele reszelt fokhagymát, sót, borsot, aprított zsályalevelet, egy csipet is pirospaprikát lehet. Ezt sűrítsük be étkezési keményítővel, jól forraljuk ki, majd öntsünk hozzá még egy kis tejszínt is, kb 1-2 dl-t. Ha evvel is felforraltuk, jöhet bele a cukkini, összekeverjük és már esszük is. Vegák falafellel, húsimádók oldalassal például.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése