Joly Jokert uzsonnára!

A gyümölcskenyeret nem lehet elrontani. Illetve csak akkor, ha valakinek, mint pölö anyámnak, az a fiksza ideája, hogy nem kell abba cukor, elég édes lesz a beletett gyümölcsöktől. Nem,nem lesz elég édes! Ezt leszámítva azonban, a gyümölcskenyeret tényleg nem lehet elrontani. Sőt, az egészben az a legklasszabb, hogy a receptet mindenki a maga képére formálhatja, alakíthatja az alaptésztához adott extra hozzávalók alapján. A facebookon feltett kérdés alapján, elég sokféle gyümölcskenyér létezik, mondhatni, ahány ház, annyi szokás. István mondjuk hagymát és májat tesz bele, ami kissé bizarr, de a válaszadók többsége jól megtömi a tésztát mindenféle földi jóval, aszalt gyümölcsökkel,kandírozott narancs és citromhéjjal, mandulával, mogyoróval. Ahogy mi is!
A Marsbéli boltban így készül a sütik joly jokere:
12 dkg cukor
1 kiskanál méz
17 dkg vaj
4 tojás
23 dkg rétesliszt
10-10 dkg főzőcsokoládé, mazsola, dió vagy mandula, tetszőleges kandírozott gyümölcs, esetleg szárított füge (az összes gyümölcs ne legyen több 30 dkg-nál)
1 citrom reszelt héja
1 kiskanál sütőpor

A cukrot a puha vajjal, meg a sütőporral habosra keverjük, belecsorgatjuk a mézet, a citromhéjat beleszórjuk, majd a 4 tojást egyenként hozzákeverjük. A liszt kétharmadával simára verjük. A liszt maradék egyharmadát a csokoládéval, dióval, mazsolával összekeverjük és így adjuk a tésztához (az a trükkje annak, hogy nem süllyed a cucc a tészta aljára sülés közben). Zsírpapírral bélelt püspökkenyérformába öntjük. Ha gazdagabban akarjuk, akkor a tetejét még dióval, vagy hámozott mandulaszemekkel kirakhatjuk. Egy alufólia lapot megvajazunk és a vajas felével a tésztára borítjuk, hogy ne égjen oda, mert a méztől túl hamar megbarnulna a teteje. (ezt egy idő múlva, ha már majdnem kész, le lehet szedni). Forró sütőbe tolva , 5 percig nagy lángon, majd takarék lángon tűpróbáig sütjük. Deszkára borítva hűtjük ki, majd talpra állítjuk. Megkenhetjük híg baracklekvárral, de csak másnap szeleteljük fel.

kelttészta mizeri

Hát, ez nem egy sikertörténet. Van nekem egy kattanásom a kaláccsal (és péksütemény társaival). Szeretünk hétvégén ráérősen kalácsot reggelizni, a kisebbik lány meg annyira imádja, hogy ha lehet, ő a sonkát, a tekerős sajtot és az uborkát is kaláccsal nyomja.
Nem is lenne ezzel semmi gond, ha egyszer nem értem volna annyira rá, hogy elolvassam, miből készülnek a boltban kapható kalácsok. (vannak bizonyos termékek, ahol előny, ha nincs ráírva miből van, ezért veszek mindig kimért és soha sem csomagolt virslit. De ez egy másik sztori.

Szóval elolvastam a kalácsok csomagolását, és nagyon gáz. Tiszta szerencse, gondoltam naiv fejjel, hogy láttam egy jó kis foszlós kalács receptet, majd megsütöm én. A kalácsreceptek becsapós fajták, tök könnyűnek néz ki az egész, liszt, tojás, tej/tejszin, élesztő, cukor, pici só, kb ennyi.

Nekiálltam, első próba:
a receptet 378 kommentelő dicsérte az égig, nekem is jó lesz. Nem lett jó. Lapos lett, tömör és élesztőízű. (sebaj, a család lelkes, megették) Utólagos konzultáció szakértőkkel (köztük Eszter), úgy tűnik, az egy hülyeség, hogy csak éppenhogy kell keverni, alaposan meg kell gyúrni, ez lehetett a baj.


Limara kalácsa gyönyörű, és biztos finom is:), a kép is az övé.


Második próba: briós
Lényegileg kalácstészta, de joghurtos recept, ezeknek állitólag jobb az állaga. Varázslatos dolog történik, már menet közben érzem, hogy ez a tészta más, valahogy simább, együttműködőbb, nem ragad (naná, van benne egy csomó olaj), megkel, kisül, szép lesz. Elég finom, család lelkesen eszi, de se nem foszlós, se nem túl levegős.

Harmadik próba: bagel
Már semmit nem bizok a véletlenre, elolvasok 54 bagelreceptet, szintetizálom, kiszűröm a lényegi hozzávalókat és munkafázisokat. A végeredmény vegyes sikert arat. Kiderült, Apa nem szereti a bagelt pszihés alapon (hosszabb ideig éhezett az Usában ifjú nyelvtanulóként), lányoknak tetszik mert lukas, szerintem olyan közepes. Pozitív fejlemény viszont, hogy másnapra is ugyanolyan marad, ami bageléknél nem triviális.

Negyedik próba: briós megint
múltkor egész jó lett alapon. Na most nem lett jó. A tészta kellemetlen, ragacsos, törik. A briósok ehetőek, de nem egy nagy élmény.

Ötödik próba:
Juli szól, hogy kéne tesztelni kalácsrecepteket, hogy milyet süssünk húsvétra. Lelkes vagyok, de előre sajnálom azt a szerencsétlent, akinek a receptjét megcsinálom, tuti bukó, pedig a hiba biztos nem az eredetiben van. Nagyon_nagyon hosszú elméleti felkészülés. Csomó infóm van lisztfajtákról (beszerzek bl80-ast, sikért), friss és szárított élesztőről, fonási technikákról, és arról, hogy ha fonás közben az egyes szálakat önmagukban is megcsavargatjuk ahogy haladunk, a kalács levegős lesz. Nem lett az.
Már megint az a megmondhatatlan rossz érzés menet közben, valahogy nem jó a tészta, de nem tudom, mi baja. A kalács első este (délután lett kész) kimondottan finom, viszont másnap reggelre visszazuhan a közepesbe, és ott is marad.

Tegnap pihenésképpen kenyeret sütöttem a skandináv szakácskönyvből. Ez persze sikerült, és azt is tudom, miért. Mert a kenyértésztánál el tudják magyarázni, milyennek kell lennie. Legyen fényes, nem ragacsos, rugalmas, rúgjon vissza, ha megnyomod. Na ezt értem. De a kalácsnál nincs ilyen. A max iránymutatás, amit találtam annyi, hogy dagasszam hólyagosra. Mi a fene az a hólyagos? Én dagasztottam orrvérzésig, de nem tűnt fel, hogy hólyagos lenne. Ha valaki össze tudná foglalni nekem érthetően, hogy milyen a jó kalácstészta, nagyon hálás lennék! Segítsetek!

Ps. Kata mazsolása és Juli hokkaido kalácsa persze szuper lett.. Jujj, de irigy vagyok Ez utóbbit láthatjátok ezen a képen is, neki ilyen szép lett.

Gravlax, az ásott lazac

A gravlax (gravad lax, vagyis lukba ásott lazac) a skandináv konyha egyik jellemző fogása, számtalan változat kering a különböző országokban. Eredetileg a halászok készítették: a halat besózva a homokba ásták az apály szintje fölött, amitől az enyhén fermentálódott. Bár a fogás ma is népszerű, a technológia változott: manapság a lazacot száraz pácba temetik, ami tipikusan rengeteg kaporból, sóból, cukorból áll, de ahány változat annyi extra fűszer mehet még bele.

A végeredmény: a legfinomabb "füstölt" lazac, amit valaha ettem, karácsonykor csináltam, és tényleg én sem hittem el, mennyire jó lett. Szóval ne riadjatok el a szokatlanságától, tényleg nagyon megéri kipróbálni. Mindjárt két receptet is adok hozzá, az egyik a skandináv szakácskönyvemből való, és autentikusabb, mint a BBC food verziója. Utóbbi mellett szól viszont, hogy a pácban pluszban lévő alkohol és mustár még alaposabban megdolgozza a lazacot, és a végeredmény elképesztően finom.

Autentikus rohasztott hal, a skandináv könyvből

fotó: innen

1 bőrős lazacfilé, kb 2,5 kg (ez irgalmatlan sok, én biztos kisebb dózissal kezdenék, mondjuk fél-egy kilóval:)
2 ek egész fekete bors
1 ek koriandermag
12,5 dkg nagyszemű tengeri só
17 dkg porcukor
20 dkg kapor, nagyon finomra vágva
6 ág kapor egyben hagyva

szósz (gravlaxsas)
3 ek sötétbarna cukor
3 ek dijoni mustár
3 ek fehérborecet
2 ek növényi olaj
10 dkg aprított kapor

1. Fagyaszd le a lazacot 24 órára, hogy biztos ne éljenek meg benne a káros baktériumok. (ezt most idemásoltam, mert benne van a könyvben, de nekem fura ez a fagyasztás)

2. Ellenőrizd, hogy nem maradt szálka a halban. Fektesd a halat bőrével lefelé egy jó nagy darab konyhai fóliára.

3. Mozsárban (vagy akárhogy) törd össze a borsot és a koriandert, keverd össze a sóval, cukorral.

4. A finomra vágott kaprot egyenletesen oszlasd el a lazacon, és szórd rá a cukros keveréket is. Vágd a lazacot két egyenlő részre, az egyikre rakj rá 3 ág kaprot, és fedd le a másik darabbal, mindkét oldalon a bőre legyen kívül. Jó szorosan tekerd be a fóliával, és hagyd két napig a hűtőben.

5. A szósz hozzávalóit keverd össze, robotgéppel, turmixban, kézzel, akárhogy.

6. Tálaláskor csomagold ki a lazacot, és egy papírtörlővel sepregesd le a cukros sót. Bőrös felével lefele fektesd le, és a vágj belőle hosszú, hajszálvékony szeleteket, mégpedig a bőrével (és a konyhapulttal) párhuzamosan.

Gyakran eszik rozskenyérrel, a szósszal meglocsolva.


A BBC food verziója:
75 dkg bőrös lazacfilé
3 ek só
3 ek porcukor
2,5 teáskanál angol mustár (én dijonit használtam)
5 teáskanál gin
jó nagy marék apróra vágott friss kapor
+kevés kapor a tálaláshoz



Fotó: innen

1. Tedd a lazacot egy lapos edénybe, amiben pont elfér
2. Alaposan keverd ki a mustárt a ginnel, a cukorral és a sóval, egy selymes állagú, sárga krém lesz belőle
3. Oszlasd el a halon, hogy mindenhol fedje el a rózsaszínű húst
4. Szórd rá a kaprot, azt is úgy, hogy a lazac húsa ne lógjon ki sehol
5. Fordítsd meg az edényben, hogy a bőre nézzel fölfelé. Fedd le átlátszó fóliával, amit mindenhol szorosan nyomkodj a hal és az edény széle közé. Ha ez megvolt, még egy réteg mehet rá. A lényeg, hogy tényleg alaposan be legyen fedve.
6. Tegyél a tetejére valami nehezet, konzerv, befőtt, vagy bármilyen súly jó (nekem pl két üveg oldalára fektetett lekvár volt a nehezékem). Be a hűtőbe, 2-3 napig ott is marad
7. Ha ez eltelt, csomagold ki, és söprögesd le róla a kapros cuccot
8. Bőrével lefelé tedd vágódeszkára, és vágj belőle nagyon vékony, hosszú szeleteket felülről lefelé haladva (a konyhapulttal és a hal bőrével párhuzamosan)
9. Pirítós, kicsi zöldsali, kis kaporral megszórva, isteni!!!

Olcsójános Ossobuco

Ossobuco (Osso Buco) receptet már sokan írtak, a héten mi is főzzük éppen. Ez egy jó kaja, ahhoz kétség nem fér, de elszántság kell hozzá, vagy óriási mázli. A megfelelően darabolt, jó borjút nem árulják minden sarkon, ráadásul nem is tartozik az olcsó kaják közé.

Miután olyanok vagyunk, mint Poldi Néni (aki a lekváros kenyeret csak keni, de nem eszi), a borjúból el is felejtettem magamnak is venni, de azért az ossobuco gondolata már egy hete nem hagyott nyugodni.

Nyomasztó gondjaimat véletlenül szembejövő szép, keresztbe vágott marhalábszárdarabok (1290/kg) oldották meg, tudtam, hogy a sárga Stahl könyben van egy recept rá. A marha és a borjú persze nem ugyanaz, de a végeredmény határozottan jó. Miután a nagyobbik gyerekem a húsételekből csak olyan részeket szeret, amit a legtöbb ember félrepiszkál (bőr, porcogó, jó zsíros cupák, velő), a kisebbik gyerekem meg persze utánozza, így tutira mentem, hogy ezt a kaját ők is értelik majd, a nagy cuppanós velőscsontokkal a közepén.

Az Olcsójános verzió nagyon-nagyon-nagyon hosszú sütési idővel és alacsony hőmérséklettel oldja meg a marhahús kontra borjú problémát. Tényleg hosszú: 100 fok, 10-12 óra.

Stahl Judit receptjétől csak annyiban tértem el, hogy nem főztem bele narancshéjat, hanem csináltam hozzá petrezsemből, fokhagymából és citromhéjból gremolatát. Ennek a felét beleszórtam, amikor már elzártam alatta a lángot, a másik feléből meg a tetejére szórtunk.




Jó cucc, a gyerekek nyomták a velőt, és a cupákokat, mi meg élveztük az omlós húst:) Az egyszerűség kedvéért egészségtelen fehér kenyérrel és egészséges zöldsalátával toltuk.




1 nagyobb sárgarépa
15 dkg zeller
2 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 1/2 kg csontos marhalábszár, min. 2 cm vastag szeletekre vágva
só és frissen őrölt bors
4 evőkanál olaj
1 púpos evőkanál sűrített paradicsom
5 dl barna sör
1-2 szem szegfűszeg
1 kisebb narancs
tálaláshoz apróra vágott, friss petrezselyem

1. összeállítjuk a zöldségalapot: sárgarépát, zellert, vöröshagymát és fokhagymát megpucoljuk, a fokhagyma kivételével mindent lereszelünk egy nagy lyukú reszelőn. Jól összekeverjük, majd hozzáadjuk az összezúzott fokhagymát is.

2. Előpirítjuk a hússzeleteket: a szeleteket megsózzuk, borsozzuk, 2 evőkanál olajat erős lángon felforrósítunk egy vastag falú, 30 cm átmérőjű lábosban. Ha az olaj már forró, beletesszük a húst, oldalanként 1-1 perc alatt megpirítjuk (közben nem mozdítjuk meg a darabokat). Az előpirított szeleteket kivesszük a lábosból, és félretesszük.

3. A lábosba még 2 evőkanál olajat öntünk, és mérsékelt lángon 8-10 perc alatt puhára pároljuk a zöldségalapot. Utána erősítünk a tűzön, hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, 1-2 percig békén hagyjuk, hogy enyhén lepiruljon. Visszatesszük a lábosba a hússzeleteket, felöntjük a sörrel, beledobjuk a szegfűszeget. Hozzáadunk egy darabka narancshéjat, amit krumplihámozóval szedtünk le vékonyan. 5 percen át forrásban tartjuk az osso bucót. Ezalatt előmelegítjük a sütőt 100 fokra (gáz 1-es fokozat).

4. A még forrdogáló ételt lefedve betesszük a sütőbe, és 10-12 óra alatt készre pároljuk. (ha az edény füle műanyag, tekerjük be többr éteg alufóliába)
10-12 óra elteltével kivesszük a sütőből, és apróra vágott petrezselymet hintünk rá.

Guba házilag

Amikor csütörtökön átbeszéltük a jövő heti menünket és a mákos gubához értünk, Viki azt kérdezi tőlem: "Akkor a gubatésztából hétfőn nagyobb adagot csinálhatunk, ugye?", amire én úgy néztem rá, mint egy Marslakóra. Miről bezsél, a kifliből hogy csinálunk nagy adagot? Erre felvilágosított, hogy a karácsonyi gubája milyen isteni lett, és ő gyúrta hozzá a gubatésztát. Nekem sem kellett több, az ilyen dolgokat nagyon csípem, mondtam, gyorsan csináljunk előre egyet fotókkal, hogy megosszuk veletek a gubakészítés titkait, plusz ezer éve beígértem kölköknek is, legalább ők is nyernek az ügyön.

Tudtátok egyébként, hogy a mák nagyon egészséges, a csontritkulás megelőzésében játszik nagy szerepet, sokat kellene enni belőle. Ezzel letudtuk a lelkiismeretfurdalást a kalóriákkal szemben, jöhet a guba!

Nálunk ilyen lesz a guba a jövő héten, a képekből meg látszik, hogy erre bárki képes, ne ijedjetek meg, mindenki nekiállhat otthon.

Gubatészta házilag (a mi családunknak én dupláznám az adagot):

40 dkg liszt

2 egész tojás

1 kk só

1 kk cukor

1,5 dl langyos tej

2,5 dkg élesztő

5-6 dkg olvasztott vaj+a kenéshez

1. Élesztőt a langyos tejben a cukorral felfuttatjuk.

2. Lisztbe beleütjük a tojásokat, hozzáadjuk a vajat, sót, felfuttatott élesztőt, és 5-6 perc alatt összegyúrjuk-dagasztjuk a tésztát.

3. A tésztacipót picit lisztezzük, majd langyos helyen duplájára kelesztjük.

4. A cipót felezzük, először az egyik feléből lisztezett deszkán 2 ujjnyi vastag rudat sodrunk.

5. A rudat felszeleteljük kb 1,5 cm széles szeletekre, kicsit kilapítjuk és sütőpapíros tepsire fektetjük egymás mellé őket.

6. Sütőt begyőjtjuk 160 fokra, légkeverésesen 140 fokra.

7. Megkenjük olvasztott vajjal a tetejüket, majd a tepsin még 30 percig kelesztjük.

8. Mehet a sütőbe kb 30-40 percre, amíg halvány barna nem lesz (inkább szárítani kell, nem sütni).

9. Kivesszük, majd szokásos módon langyos vaníliás cukros tejbe áztatjuk, porcukros mákkal szórjuk, megsütjük. Én szoktam a tetejére vajdarabkákat tenni a sütéshez, mert úgy szépen pirul a teteje.

Tavaszi tekercs helyett

Tavaszi tekercs rajongó vagyok. Mit rajongó, függő. Ez a tipikus fingerfood mindent tud, amit tudnia kell, Ázsia ízeit rejti egy apró falatban. Egy kicsit sós, egy kicsit savanyú, kicsit csípős, kicsit édes. És a hab a tortán, hogy könnyű elkészíteni, bár némi nem szokványos hozzávalóért szükséges elzarándokolni az Ázsia boltba. Kezdjük a rizslappal. Kerek, vékony, törékeny. De meleg vízbe áztatva megszelídül és remekül lehet hajtogatni. Kell egy adag rizstészta, lime, különböző csírák, friss csili és menta, bár ezek szerencsére, már egyre több helyen kaphatóak.


A tavaszi tekercs készítése nálunk egyet jelent a csajos bulival. Közösen készítjük, a tekercsek áztatása és tekergetése közben pedig jót pletykálunk. amiről a képkészült, az is egy dumcsizós összejövetel eredménye, a fotó pedig Sóésbors Emesét dícséri

Tavaszi tekercs (a receptet egy maláj szakácstól tanultam, így nem tudom pontosan, hogy thai, vagy vietnámi)

4 főre

30 db kerek rizslap

1 csomag rizstészta

2 db reszelt répa

1 kisebb fél kínai kel csíkokra szelve

2 csokor újhagyma

1 doboz valamilyen friss csíra, jelen esetben retekcsíra

4 gerezd fokhagyma felaprítva

1 csokor menta felaprítva

1 csilipaprika felaprítva (ha gyerekek is eszik, ezt elhagyom)

3-4 löttyintésnyi szójaszósz

halszósz ízlés szerint

1 lime leve



Először a tölteléket készítem el. Ehhez meleg vízbe áztatom a rizstésztát, hogy megpuhuljon. Amint megpuhul, én fel szoktam darabolni, úgy könnyebb vele dolgozni. A répát nagy lyukú reszelőn lereszelem, az újhagymákat felkarikázom, vagy hosszában felcsíkozom. ez utóbbi autentikusabb, de nekem karikában is jó az újhagyma, lényeg, hogy jó sok legyen. Felcsíkozom a kínai kelt, felaprítom a fokhagymát,a mentát és a csilit. Az egészet összekeverem egy nagy tálban, és megöntözöm a szójaszósszal meg a halszósszal, valamint a lime lével.

Ezután nekilátok a locs-pocsnak ( ezt a részt nagyobb gyerekekre is rábízhatjuk, lelkesen fognak segíteni): egy tálba meleg vizet öntök, ebbe teszem a kemény rizslapot és óvatosan nyomkodom, amíg megpuhul. Kiveszem és egy száraz konyharuhára teszem, lenyomkodom róla a felesleges vizet. Azután a lap aljára helyezek egy adag tölteléket, majd feltekerem, ahogy a töltött káposztát szokták. És így tovább, és így tovább, ameddig a töltelék tart. Amikor már számos tekercs sorakozik a tálcán, felforrósítok egy serpenyőt, és a sistergő olajban kisütöm a rudakat. azonnal tálalom, a tavaszi tekercs nem szereti, ha megvárakoztatják. Én általában készen kapható tavaszi tekercshez való mártogatósba tunkolom, de ha épp nincs otthon egy üveggel, akkor vészhelyzetben előállíthatunk mártogatóst magunk is. Ehhez egy csilit felaprítunk, teszünk hozzá egy kanál mézet, két evőkanál szójaszószt, egy evőkanál halszószt, egy lime levét és két gerezd felaprított fokhagymát. Az így készültmártogatós illata a thaiföldi piacokat idézi meg nekem.



Sajnos, mivel a tavaszi tekercsnek nem tesz jót, ha kihűl, nem tudjuk nektek házhoz szállítani. Így a jövő héten, az imádott tavaszi tekercs helyettesítője a szintén ázsiai gőzölt sertéshúsos batyuk lesznek, ami nem rizstészta lapba van göngyölve, hanem wonton tésztába és nem olajban sütjük, hanem gőzben pároljuk.

Megkóstolnád? Mi megfőzzük neked!

Fregula sarda, vajon mi?

Vannak ételek, amelyek az utazások hangulatát hozzák magukkal. Már csak azért is, mert alapanyagukat nehéz, vagy majdnem lehetetlen itthon beszerezni. Múlt heti kínálatunkban szerepelt a cukkinis-parmezános fregula sarda. Szárd pirított tészta, néhány zacskónyi szardíniai életérzés. A nevéből is kiderül, hogy ez a szardíniai tészta különlegesség, pirítással éri el a magyar tarhonyára emlékeztető állagát, kinézetét. Az eredetileg Észak-Afrikából származó, tésztaféleséget durumliszt és víz tésztamorzsává dörzsölésével állítják elő, majd speciális rostán átszitálják. Az így készült morzsát megszárítják, majd kétszer is megpirítják.

Már több hazai és külföldi gasztroblogon, pl Chili&Vanilia is lehetett olvasni erről a csodáról, úgy éreztük itt az idő kipróbálni. A beszerzésnél azonban rögtön láttuk, hogy ez nem lesz egyszerű menet, itthon sehol nem találtunk, az olasz szállítónk azt sem tudta, miről beszélünk. Nem adtuk fel ilyen könnyen, fotót és gyártót mutattunk olasz kapcsolatnak, és 2 hét múlva meg is érkezett hozzánk a drága testvérével, malloreddus-szal ld Dolce Vita, Chili&Vanilia, ami a másik szardíniai csoda, amit meg lehet nálunk kóstolni nemsokára. Szó szerint értem, mivel igen borsos az ára, aki itthon próbálkozna a főzésével, javasolom, hogy a Rotschild boltokban kapható izraeli kuszkusszal helyettesítse.

Ezt a kézműves tésztát nem érdemes túlbonyolított szószokkal elrontani, nemes egyszerűségét mi csak friss zöldségekkel és jókora adag parmezánnal fokoztuk. Klasszikus recept, nem lehet elrontani, az íze magáért beszél, hidegen is, melegen is finom. S mi több, pillanatok alatt elkészül, amolyan eszem egy falatot és már indulok is étel.

Szárd pirított tészta cukkinival és parmezánnal

(2 főre)

170 g fregula sarda, ami kiválóan helyettesíthető magyar tarhonyával is

2 közepes cukkini

2 marék parmezánforgács

2 marék koktélparadicsom

pirított fenyőmag

olívaolaj, tengeri só, frissen őrölt bors

Forrásban lévő sós vízbe tegyük bele a tésztát, és főzzük meg a csomagoláson található előírás szerint. Mivel ez egy kemény tészta, jóval több idő kell neki, míg al dentére fő, így ne csodálkozz, ha akár negyed óra, húsz perc is eltelik, mire megfő. De addig legalább bőven elkészülünk a cukkinivel.

A cukkiniket tehát vékony szeletekre, majd a szeleteket félholdakra, a paradicsomokat pedig félbe vágjuk, a parmezánt lereszeljük. Amikor a tészta már majdnem készre főtt, lejjebb vesszük a gázt, és a tésztához adjuk a cukkiniket. Egy-két percig együttfőzzük, majd leszűrjük és tálra tesszük. Hozzáadjuk a paradicsomot, meglocsoljuk olívaolajjal, megszórjuk a pirított fenyőmaggal, és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

Hát nem egyszerű?

Az avokádós répasaláta utóélete

Juli kivette a sütőből a répát. Megkóstolod? Kérdezte és én már nyúltam is a villámmal a tepsibe. Hmmm. Isteni. Ki gondolná, hogy a répából ennyire finomat lehet sütni? A mult heti menünk egyik egészséges finomsága volt az avokádós-sült répás saláta narancsos öntettel. És én úgy rákattantam a fűszeres olajban sült répára, hogy pénteken, szombaton, sőt, még vasárnap is azt ettünk otthon. Bár őszintén bevallom, hogy amikor a férjem betévedt a konyhába, és rajtakapott amint megtermett répákat pucolok, már könyörgőre fogta: ma nem lehetne valami mást?
Szóval, valami más lett. A férfinépnek alig tűnt fel, hogy ugyanazt a répát eszik, amit tegnap, meg azelőtt, csak leves formátumban. Az eredeti receptet elkészítve, majd továbbgondolva, lett a sült sárgarépából narancsos-currys-kókusztejes sült sárgarépakrémleves a felnőtteknek csilivel és friss korianderrel megbolondítva. Szerettük!

Sült sárgarépa recept 4 főre (erről van fotó)

6 db közepes sárgarépa
1 narancs
6-8 ek olívaolaj
1 ek őrölt római kömény
4 gerezd fokhagyma felaprítva
ízlés szerint csili, só és őrölt bors
1 ek balzsamecet

A répákat megpucoltam, hosszúkás darabokra vágtam és pár perc alatt előfőztem. Közben az olívaolajba tettem a fűszereket, a fokhagymát ésa balzsamecetet. A répákat leszűrtem, tepsibe raktam és a fűszeres olívaolajjal jólmegöntöztem, majd a tepsibe raktam egy félbevágott narancsot is, picit a répárais nyomkodtam a levéből. A tepsit lefedtem, és 20 percig sütöttem 220 fokon, majd levettem a fóliát és pár perc alatt kissé meggrilleztem a répákat.
Az így elkészült répát a Marsbéli boltban az avókádóval keverve salátára rendeztük, krutonokkal feldíszítettük és meglocsoltuk a fűszeres olívaolajos, narancsos öntettel.
Otthon köretként ettük, a kilenc hónapos fiam főételként. Másnap ugyanezt céklával is kevertem, az is nagyon finom volt, a leves vitte azonban a pálmát.

Currys-narancsos-kókusztejes sült sárgarépa krémleves

A fent leírt recept alapján elkészítettem a sült sárgarépát. Majd megpucoltam egy lilahagymát, és olívaolajon megpároltam. Hozzátettem a répákat, plusz pár kanálnyit a  tepsi alján lévő fűszeres olajból. Meglocsoltam egy fél narancs levével, tettem hozzá egy kanál curryt, még egy kis sót és frissen őrölt borsot is tekertem rá, majd felöntöttem bő fél liter alaplével. Felforraltam, majd az egészet összeturmixoltam. Hozzáöntöttem egy konzerv kókuszetjet és összemelegítettem. A tálba mert levesre egy marék frissen aprított korianderlevelet  és egy felaprított csilipaprikát szórtam.
Próbáljátok ki, garantáltan hangulatjavító!
Nincs időd megfőzni? Mi megfőzzük neked!