2010. március 3., szerda

Olcsójános Ossobuco

Ossobuco (Osso Buco) receptet már sokan írtak, a héten mi is főzzük éppen. Ez egy jó kaja, ahhoz kétség nem fér, de elszántság kell hozzá, vagy óriási mázli. A megfelelően darabolt, jó borjút nem árulják minden sarkon, ráadásul nem is tartozik az olcsó kaják közé.

Miután olyanok vagyunk, mint Poldi Néni (aki a lekváros kenyeret csak keni, de nem eszi), a borjúból el is felejtettem magamnak is venni, de azért az ossobuco gondolata már egy hete nem hagyott nyugodni.

Nyomasztó gondjaimat véletlenül szembejövő szép, keresztbe vágott marhalábszárdarabok (1290/kg) oldották meg, tudtam, hogy a sárga Stahl könyben van egy recept rá. A marha és a borjú persze nem ugyanaz, de a végeredmény határozottan jó. Miután a nagyobbik gyerekem a húsételekből csak olyan részeket szeret, amit a legtöbb ember félrepiszkál (bőr, porcogó, jó zsíros cupák, velő), a kisebbik gyerekem meg persze utánozza, így tutira mentem, hogy ezt a kaját ők is értelik majd, a nagy cuppanós velőscsontokkal a közepén.

Az Olcsójános verzió nagyon-nagyon-nagyon hosszú sütési idővel és alacsony hőmérséklettel oldja meg a marhahús kontra borjú problémát. Tényleg hosszú: 100 fok, 10-12 óra.

Stahl Judit receptjétől csak annyiban tértem el, hogy nem főztem bele narancshéjat, hanem csináltam hozzá petrezsemből, fokhagymából és citromhéjból gremolatát. Ennek a felét beleszórtam, amikor már elzártam alatta a lángot, a másik feléből meg a tetejére szórtunk.




Jó cucc, a gyerekek nyomták a velőt, és a cupákokat, mi meg élveztük az omlós húst:) Az egyszerűség kedvéért egészségtelen fehér kenyérrel és egészséges zöldsalátával toltuk.




1 nagyobb sárgarépa
15 dkg zeller
2 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 1/2 kg csontos marhalábszár, min. 2 cm vastag szeletekre vágva
só és frissen őrölt bors
4 evőkanál olaj
1 púpos evőkanál sűrített paradicsom
5 dl barna sör
1-2 szem szegfűszeg
1 kisebb narancs
tálaláshoz apróra vágott, friss petrezselyem

1. összeállítjuk a zöldségalapot: sárgarépát, zellert, vöröshagymát és fokhagymát megpucoljuk, a fokhagyma kivételével mindent lereszelünk egy nagy lyukú reszelőn. Jól összekeverjük, majd hozzáadjuk az összezúzott fokhagymát is.

2. Előpirítjuk a hússzeleteket: a szeleteket megsózzuk, borsozzuk, 2 evőkanál olajat erős lángon felforrósítunk egy vastag falú, 30 cm átmérőjű lábosban. Ha az olaj már forró, beletesszük a húst, oldalanként 1-1 perc alatt megpirítjuk (közben nem mozdítjuk meg a darabokat). Az előpirított szeleteket kivesszük a lábosból, és félretesszük.

3. A lábosba még 2 evőkanál olajat öntünk, és mérsékelt lángon 8-10 perc alatt puhára pároljuk a zöldségalapot. Utána erősítünk a tűzön, hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, 1-2 percig békén hagyjuk, hogy enyhén lepiruljon. Visszatesszük a lábosba a hússzeleteket, felöntjük a sörrel, beledobjuk a szegfűszeget. Hozzáadunk egy darabka narancshéjat, amit krumplihámozóval szedtünk le vékonyan. 5 percen át forrásban tartjuk az osso bucót. Ezalatt előmelegítjük a sütőt 100 fokra (gáz 1-es fokozat).

4. A még forrdogáló ételt lefedve betesszük a sütőbe, és 10-12 óra alatt készre pároljuk. (ha az edény füle műanyag, tekerjük be többr éteg alufóliába)
10-12 óra elteltével kivesszük a sütőből, és apróra vágott petrezselymet hintünk rá.

Nincsenek megjegyzések: